Gyakran Ismételt Kérdések
Mi ez az egész?
Egy civil kezdeményezés az állatvédelmi törvény szigorításáért, önkéntes alapon, juttatás nélkül. Nem vagyunk szervezet, nem kötődünk semmilyen politikai párthoz vagy intézményhez. Nem kérünk pénzt semmire.
Mi a cél?
"Kapjon tényleges szabadságvesztést az, aki gerinces állatot megkínoz, elpusztít, és ilyen esetekben a büntetési tétel alsó határa 1 év legyen, valamint kerüljön bevezetésre a szabadságvesztés főbüntetés mellett azon mellékbüntetés, mely alkalmas arra, hogy 5 évre eltiltsa az elkövetőt az állattartástól."
Hol találok részletes információkat?
- a Facebook oldalunkon: Polgári kezdeményezés az állatvédelmi törvény szigorításáért
- a Pesti koordinációs csoportunkban
- a Vidéki koordinációs csoportunkban
A petíció leadásához 600 000 aláírást szeretnénk összegyűjteni, mert a rontott,hibás aláírások miatt biztosan sokkal kevesebb lesz a ténylegesen érvényes aláírás.
Mennyi gyűlt össze eddig?
Ezt még nem tudjuk pontosan megmondani - azt regisztráljuk, mennyi ívet küldünk ki, de amíg nem érkeznek vissza, nem tudjuk összesíteni. A tényleges érvényes aláírások számát az NVI fogja ellenőrizni (hiszen ha valaki pl: rossz személyi számot ad meg, azt mi nem tudjuk kiszűrni.) A végén természetesen közzétesszük az eredményt!
Meddig tart ez?
A gyűjtés határideje 2018. április, de ennél hamarabb vissza fogjuk kérni az íveket, hogy sorba rakjuk és rendszerezzük őket.
Mi lesz az aláírásokkal?
Az Igazságügyi Miniszternek, Dr. Trócsányi Lászlónak fogjuk benyújtani az Igazságügyi Minisztériumban.
Ki kezeli az adatokat?
Az adatok kezelője Révai Ildikó, az adatkezelési tájékoztatóban leírtak szerint.
Van erre engedélyük?
Van, a NAIH által kiállítva, a száma: NAIH-118265/2017.
Hol lehet aláírni?
Itt megtalálhatóak a fix gyűjtőpontok.
Ki írhatja alá?
Azok a magyar állampolgárok, akik betöltötték a 18. életévüket, és rendelkeznek érvényes személyi azonosító számmal.
Milyen adatok kellenek?
Az aláíró családi és keresztneve, anyja születési neve, az aláíró személyi száma, ill. az aláírás.
Ki gyűjthet aláírást?
Bárki, aki aláírhat, az gyűjthet is.
Hol lehet csatlakozni?
Két koordinációs csoportunk van, lakóhelytől függően (lásd feljebb).
Hogy kaphatok íveket?
Aki csatlakozik, és ívkérő posztnál, az adatai megadása után kikéri az ívet, annak e-mailben küldjük ki, minden szükséges információval és dokumentummal együtt.
Lehet fénymásolni az íveket?
Nem. Egyedileg sorszámozottak, tilos másolni. Ha betelnek, küldünk újakat.
Hogyan kell az íveket kitölteni?
Kizárólag kék tollal, kézzel.
Mi történik, ha elrontja valaki?
Nem szabad javítani, az egész sort át kell húzni, leszignózni a végén, és újra be kell írni az adatokat, ill. aláírni egy új sorban.
Másnak adhatok az íveimből?
Mindenki felelős azokért az ívekért, amelyeket kap - mi nyilvántartást vezetünk arról, kinek mely sorszámokat küldtük ki, és attól fogjuk visszakérni, ha nem érkeznek be időben, akinek mi kiadtuk. Aki odaadja másnak, írja fel a sorszámokat, és kövesse nyomon az íveket!
Ha megkaptam az íveket, akkor csak simán kiállhatok gyűjteni?
IGEN! Viszont az ívek mellett megkapott engedély, meghatalmazás is legyen nálad!
Rakhatok ki standot közterületre?
NEM, ez engedélyköteles. Ha mindenféleképp szeretnél, akkor az adott városban, faluban tájékozódj a területfoglalási engedély feltételeiről / árairól!
Plakátolhatok / szórólapozhatok ?
Közterületen: NEM (ez engedélyköteles).
Üzlethelyiségben, nem közterületen: IGEN.
* Szórólapunkat eléred itt .
* Plakátunkat eléred itt .
Mi az a fix pont?
Hogy lehet fix pontnak jelentkezni?
Az illetékes koordinációs csoportban, a kért adatok megadásával.
Miért nincs a közelemben fix pont?
Hova adjam le az aláírt íveket?
A következő címre: Révai Ildikó, 1191 Budapest, Széchenyi utca 12, 10/32.
Postán kérjük vissza, A/4-es borítékban összehajtás nélkül, nem ajánlottan.
Nem lehet online aláírni a kezdeményezést?
Hova írjak, ha kérdésem van?
Lehet nekünk üzenni a Facebook oldalon és a weboldal Kapcsolat menüpontjában is.
Írtam nektek / kértem íveket, de még nem kaptam választ. Miért van ez?
Mi lesz az étkezés célú háziállat levágással?
Olyan üzlet, szolgáltató, vagy akár magánszemély, aki vállalja, hogy megadott címen, ill. időpontban fel lehet keresni, és nála alá lehet írni a kezdeményezést.
Hogy lehet fix pontnak jelentkezni?
Az illetékes koordinációs csoportban, a kért adatok megadásával.
Miért nincs a közelemben fix pont?
Minden fix aláírópontunkat gyűjtők szervezték meg a saját lakhelyükön. Ha nincs a közeledben fix aláírásgyűjtő pont, kérdezősködj körbe a környék üzleteiben, kávézóiban, vagy amiben látsz fantáziát, hátha nyitottak lennének arra, hogy ők is részt vegyenek az aláírásgyűjtésben.
Hova adjam le az aláírt íveket?
A következő címre: Révai Ildikó, 1191 Budapest, Széchenyi utca 12, 10/32.
Postán kérjük vissza, A/4-es borítékban összehajtás nélkül, nem ajánlottan.
Nem lehet online aláírni a kezdeményezést?
Sajnos nem lehet online aláírni a kezdeményezést, a petíciónak jogszabályok által meghatározott formai követelményei vannak, amik ezt nem engedik meg.
Hova írjak, ha kérdésem van?
Lehet nekünk üzenni a Facebook oldalon és a weboldal Kapcsolat menüpontjában is.
Írtam nektek / kértem íveket, de még nem kaptam választ. Miért van ez?
Igyekszünk minden kérdésre és ívkérésre a lehető leggyorsabban válaszolni, de egyrészt a rengeteg komment és üzenet között néha előfordul, hogy nem veszünk észre egyet, másrészt pedig a mindennapi feladatokat az aláírásgyűjtéssel kapcsolatban négy önkéntes állatbarát látja el, akik ezt a civil munkájuk mellett, szabadidejükben csinálják, így nem mindig tudnak azonnal válaszolni. Ha 1-2 nap múlva sem kapsz választ a kérdésedre, írj nekünk nyugodtan újra, mert előfordul, hogy véletlenül nem vettük észre az üzenetedet/kommentedet.
Mi lesz az étkezés célú háziállat levágással?
A petíció a Btk. 244 § (1) pontjára vonatkozik (ez az állatkínzással foglalkozó paragrafus, minden aláíróíven / engedélyen ez szerepel). Ahogy ez fogalmaz:
244. § (1) Aki
a) gerinces állatot indokolatlanul oly módon bántalmaz, vagy gerinces állattal szemben indokolatlanul olyan bánásmódot alkalmaz, amely alkalmas arra, hogy annak maradandó egészségkárosodását vagy pusztulását okozza,
b) gerinces állatát vagy veszélyes állatát elűzi, elhagyja vagy kiteszi, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha az állatkínzás
a) az állatnak különös szenvedést okoz, vagy
b) több állat maradandó egészségkárosodását vagy pusztulását okozza.
A pusztítás szónak erős vonzata van, nem egyenlő a haszonállatok levágásával. Ahogy egy haszonállatot sem elpusztít az ember, hanem levág, leöl, ezt a jogrendszer teljesen külön kezeli, külön szabályozza - amennyiben az erre vonatkozó jogi rendelkezéseket nem tartják be, beszélhetünk állatkínzásról, pusztításról is. (Pl. a disznót nem megfelelő eszközökkel, hanem puszta kézzel, ütlegeléssel ölnek meg.) A pusztítás szóban benne van, hogy az állat számára ez egy különös szenvedéssel, kínokkal járó, majd elhullást követő folyamat. A kínzás szóval a szenvedés, kegyetlenség társul, azonban nincs benne, hogy elhalálozáshoz vezethet. (Pl. egy napokig, hetekig víz-étel nélkül hagyott kikötött kutya még élhet mikor megtalálják, nem pusztították el, viszont pl. a deteki esetnél, mikor egy ütővel agyoncsaptak egy kiskutyát, a pusztítás a megfelelő kifejezés, hiszen kínok, szenvedés után az állat el is pusztult.)
Nyilván ezek miatt került bele a pusztítás szó a petícióba, hiszen nem idézhetünk teljes paragrafusokat, már csak a papírlap mérete miatt sem.
a) gerinces állatot indokolatlanul oly módon bántalmaz, vagy gerinces állattal szemben indokolatlanul olyan bánásmódot alkalmaz, amely alkalmas arra, hogy annak maradandó egészségkárosodását vagy pusztulását okozza,
b) gerinces állatát vagy veszélyes állatát elűzi, elhagyja vagy kiteszi, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha az állatkínzás
a) az állatnak különös szenvedést okoz, vagy
b) több állat maradandó egészségkárosodását vagy pusztulását okozza.
A pusztítás szónak erős vonzata van, nem egyenlő a haszonállatok levágásával. Ahogy egy haszonállatot sem elpusztít az ember, hanem levág, leöl, ezt a jogrendszer teljesen külön kezeli, külön szabályozza - amennyiben az erre vonatkozó jogi rendelkezéseket nem tartják be, beszélhetünk állatkínzásról, pusztításról is. (Pl. a disznót nem megfelelő eszközökkel, hanem puszta kézzel, ütlegeléssel ölnek meg.) A pusztítás szóban benne van, hogy az állat számára ez egy különös szenvedéssel, kínokkal járó, majd elhullást követő folyamat. A kínzás szóval a szenvedés, kegyetlenség társul, azonban nincs benne, hogy elhalálozáshoz vezethet. (Pl. egy napokig, hetekig víz-étel nélkül hagyott kikötött kutya még élhet mikor megtalálják, nem pusztították el, viszont pl. a deteki esetnél, mikor egy ütővel agyoncsaptak egy kiskutyát, a pusztítás a megfelelő kifejezés, hiszen kínok, szenvedés után az állat el is pusztult.)
Nyilván ezek miatt került bele a pusztítás szó a petícióba, hiszen nem idézhetünk teljes paragrafusokat, már csak a papírlap mérete miatt sem.
Mi a helyzet a vadászattal / vadászokkal?
A kezdeményezés kizárólag az állatkínzásra vonatkozik (Btk 244 §), a vadászatra / vadgazdálkodásra nem terjed ki, mivel arról más jogszabály rendelkezik.